Az érvényes Alapszabály itt található: Új Alapszabály

A működési feltételek ismertetésekor fontos megemlíteni: az MVM Zrt. korrekten biztosította az MVM TSZSZ-nek a helyiség használatot és a szükséges infrastruktúrát.
A tagszakszervezetektől a tagdíjak befizetésre kerültek, azonban látni kell, hogy ez a működési költségeknek kisebb része.

A GEB (majd EB) az ellenőrzéseket rendre elvégezte és a testületek a pénzügyi beszámolókat elfogadták. Az OBH-nak minden évben megküldött Beszámolók 2012-ig visszamenőleg áttanulmányozhatóak.

A szervezeti élettel kapcsolatosan a döntéshozatalok az Alapszabály szerint történtek. A konkrét érdekegyeztetés a munkáltatókkal rendezetten és megállapodásokkal kikövezett úton haladt.
Előzményként ismert, hogy az MVM „Uralmi szerződés” bevezetését követően alakult meg az MVM TSZSZ, mely kezdeményezte a csoportszintű szociális párbeszédet.
E célból megalakult az ÉKF munkavállalói oldala .

Aláírásra került egy elvi Egyetértési Nyilatkozat az MVM Csoportszintű szociális párbeszéd megvalósításáról.
Az MVM Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum (ÉKF) születése egy Együttműködési Megállapodás aláírását követően valósult meg. Az ÉKF volt az a fórum, ahol megalakítása óta az érdemi párbeszéd folyt.
Jellemzően egy-egy szerződés, megállapodás aláírását megelőzően több MVM TSZSZ tanácsülésre, oldalülésre került sor. Az ÉKF-n döntöttünk arról is, hogy egyes nagyobb és átfogóbb témakörökben Szakértői Bizottságok alakuljanak, melyen az MVM TSZSZ és az MVM VÜT vezetői is 2-2 fővel részt vettek. A munkáltatói oldal négy fővel képviseltette magát.

Több megállapodás megkötését megelőzően folytatott az MVM TSZSZ szakértői tárgyalásokat, e tárgyalásokon egy új rendszer kialakításának részleteit tárgyalták ki a szociális partnerek képviselői, és a megállapodások szövegének előkészítését végezték el.

Fentiek közül kiemelkedett az egészségbiztosítási pályázatokkal kapcsolatos tendereztetési tárgyalássorozat, melyen két alkalommal is a Medicover nyert, valamint a TÉRKŐ projekt kapcsán folyó tárgyalássorozat.
Itt említendő meg, hogy nem pusztán az ösztönzési rendszer alakult át, de gyökeresen a bérszerkezet is.

Sikerült elérni, hogy az alapbérek értékelődjenek fel, mely régi szakszervezeti, illetve tagi elvárás volt. A tagszakszervezetek részéről a munkában való részvétel példaértékű, határozatképtelenség miatt ülést nem kellett elhalasztani.

Az érdekérvényesítési munkát illetően a szakszerűség, illetve a határozott fellépés volt jellemző. A szakszerűséget biztosította a szakértői szintű megbeszélés/egyeztetés. A határozott fellépés pedig megmutatkozott a munkáltatói oldallal folytatott tárgyalások során, melyet kiegészített esetenként az MNV Zrt. menedzsmentjével, az illetékes államtitkárokkal, szakminiszterrel, esetlegesen a kormány más vezetőivel történt egyeztetés is. Az, hogy fogadtak minket és eredményes konzultációk voltak, szervezetünk súlyát mutatja.

A tárgyalások elnehezülését időként tüntetésekkel, illetve azok előkészítésével (tagság véleményének kikérése, engedélyek adminisztrációja), valamint helyzetértékelő sajtóközlemények kiadásával oldottuk fel.
A személyi feltételeket illetően az MVM TSZSZ-nek egy fő állású alkalmazottja van, továbbá eseti jelleggel szakértőket vettünk igénybe. Ezek közül is kiemelkedik Dr. Kiss Mihály munkajogász munkája.

A választott tisztségviselők (MVM TSZSZ elnök, elnökhelyettes, elnökségi tagok) tiszteletdíjat nem vettek fel.

A pénzügyi gazdálkodás kiegyensúlyozott volt, mint az honlapunkon nyilvánosságra hozott gazdasági beszámolókból látható.

Korrekt együttműködés volt az MVM TSZSZ tagszakszervezeteivel, valamint az EVDSZ-el és a LIGA Szakszervezetekkel. Az is elmondható, hogy az MVM VÜT-tel – mint az egyik legfontosabb partnerrel – az együttműködés példásan jó volt, egy sor dokumentum kettős ellenjegyzéssel (MVM TSZSZ elnök, MVM VÜT elnök) került aláírásra akkor is, ha az Mt.-ből nem következik.

A szakszervezeti együttműködés az MVM uralmi szerződése alatt lévő gazdasági társaságokon (az MVM TSZSZ Alapszabály szerinti működési területe) is túlmutatott, melynek jellemző példája az, hogy megfigyelői státuszban csatlakoztak az MVM TSZSZ-hez más iparági területen működő szakszervezetek (DÉMÁSZ Szakszervezet, Fővárosi Gázművek Zrt. Cégcsoport Munkavállalóinak Szakszervezete, Energia Szakszervezet és a MOL Bányász Szakszervezet).

Mint a bevezetésben is említésre került ezt az időszakot a tudatos munkavégzés jellemezte, mely az alábbiakban felsorolt szerződések/megállapodások is mutatják.
Az éves bér és szociális tárgyalások rendre eredménnyel, megállapodással végződtek, (bár sok esetben az állami szektorra jellemző „0” keresetfejlesztési munkáltatói javaslattal indultak a tárgyalások) s ezzel folyamatos reál-béremelkedés volt elérhető.

A 2017-ben kötött 10-9-8 % hároméves megállapodás nagy fegyvertény volt, hiszen 4-2-0% volt a munkáltató induló javaslata.

Bérek tekintetében ugyanakkor említésre méltó az a tény, hogy értékelésünk szerint a munkáltatónak is a béremelés áll érdekében. Mondjuk ezt azért, mert a munkaerőpiacon határozottan megjelent a kereslet egy sor olyan szakma iránt, melyre a villamosenergia-iparnak is szüksége van ezért korábban nem tapasztalt elvándorlással kell szembenézni. A szociális ellátás színvonala is megőrzésre került. Volt év, mikor a VBKJ, mint lehetőség veszélybe került (országos szintű politikai okok miatt), de végül a tárgyalások során sikerült a szolgáltatások javát megvédeni, s azt is megőriztük, hogy az MVM Csoport munkavállalói az adóterhek levonása nélkül, „nettóban” kapják a juttatást. Minden évben – kellő időben – az MVM csoportszintű VBKJ megállapodást is megkötöttük.

Jelentős eredmény továbbá, hogy – a szociális tárgyalásokból fakadóan – bevezetésre került az egészségbiztosítási ellátás intézménye (Medicover), mely kapcsán megépült Pakson egy klinika.
Fontos megemlíteni, hogy a beszámoló időszakra esett az MVM Csoportszintű Kollektív szerződés aláírása, melynek elvéről, annak létrehozásáról 2007-ben állapodtak meg a szociális partnerek és 6 év szünetekkel tarkított tárgyalások után 2003-ban az erre vonatkozó TÉZISEK került aláírásra, majd a Csoportszintű Kollektív szerződés 2005-ben került aláírásra és azóta folyamatosan újabb fejezetekkel egészült ki.

Tételesen:

MVM csoportszintű megállapodás a távolléti díj számítás szabályairól

MVM csoportszintű szociális célú megállapodás 2013

Az MVM Csoport 2013. évi csoportszintű bér- és szociális megállapodása

Megállapodás VBKJ 2014

Az MVM Csoport 2014. évi csoportszintű bér- és szociális megállapodása

Aláírták az MVM Csoport 2015. évi csoportszintű bér- és szociális megállapodását

Az MVM Csoport csoportszintű Kollektív Szerződése 2015

MVM csoportszintű megállapodása munkakör értékelési- és besorolási rendszer alapelveiről és a bérpolitikai célkitűzésekről

Rendelkezési állományról szóló megállapodás

MVM csoportszintű szociális célú megállapodás 2016

Megszületett az MVM csoportszintű bérmegállapodás